FürdőGyűjtő.hu
Magyarország összes fürdője egy helyen.
Családi és wellness fürdők gyűjteménye. Keressen szaunára, gőzfürdőre, masszázsra, vagy éppen gyermek belépőjegy árak alapján.
Miskolctapolcai Barlangfürdő****
| Elérhetőségek | |
| Cím: | Miskolctapolca Pazár István sétány |
| Telefon: | +36-46/560-030 |
| Általános információk | |
| Nyitva tartás: | Éves |
| Heti nyitva tartás: | Hétfőtől vasárnapig: 9.00 - 18.00 |
| Akadálymentesített: | Igen |
| Fizetési módok: | |
| Ingyenes csecsemő: | Igen |
| Egésznapos diákjegy ára: | 1700 Ft |
| Egésznapos gyermekjegy ára: | 1700 Ft |
| Egésznapos felnőttjegy ára: | 3200 Ft |
| Délutáni felnőttjegy: | 2300 Ft |
| Délelőtti belépőjegy ára: | 2300 Ft |
| Családijegy ára: | 4590 Ft |
| Zárás előtti akció: | 1300 Ft |
| Nyugdíjas belépőjegy ára: | 1700 Ft |
| Szauna részleggel: | 990 Ft |
A 16. században törökök, és a közelben állomásozó császári csapatok, a környező települések görög kereskedői, és asszonyai által fürdésre, gyógyulásra és mosásra használt melegvizű forráshely egyre támogatottabb, ezáltal látogatottabb, és ismertebb lett.
1711-ben Kollonich Zsigmond váci püspök, aki egyben tapolcai apát, levélben hívja fel a vármegye figyelmét a fürdő állapotára, s rendbetételére ajánlja de Siking császári tábornokot, és itt táborozó katonáit. Az apát úr orvosokat és szakértőket hozat Kassáról, akik feladata, hogy kutatásaikkal alátámasszák a fürdőhely, a víz, és a környék gyógyító jelentőségét, annál is inkább, mert a környék elmocsarasodása kezdi elnépteleníteni a vidéket.
E levélben olvasható először a fürdőház megépítésének szándéka.
1717-ben, a tapolcai apátság "vagyonfelmérésében" olvasható először a fürdő üzleti célokra történő hasznosításának terve, javaslata, mely szerint "víz van, de a hozzá kapcsolódó épület, vagy valamiféle fedél, az hiányzik".
1720-23 között körvonalazódik a fürdőház terve, melyben 6 szoba, és vendégfogadó lesz, s amelyek megépültük után kiváltják, és a gyógyító hatású vizet méltóbbá teszik az ide elzarándoklók számára.
002 E terv kiváltani látszik azt a tavat, melybe a források vizét vezették. A püspök úr parancsára a vizet három tavacskába terelték, melyek fölé kamrácskákat építettek, hogy ki-ki státusához és rangjához méltóan egyedül, vagy az Övéivel, külön-külön medencében folytathassa és élvezhesse a fürdőzést.
A későbbiekben felépül a 6 szobás, tornácos fogadó is, mely a pihenni vágyók kényelmét szolgálja.
A fürdő vize ekkor egy sziklavájatból tör elő, színe áttetsző, nitrátos szagú, ereje a bőrt összehúzza, a lázat leviszi, az étvágyat meghozza. A szikla vízhozama percenként 15 akó.
A 18. század közepén ismét a gazdátlanság enyészete lesz úrrá a fürdőn és környékén, az épület fedele beszakad, a gőz munkája összeomlasztja a faépítményt.
1837-ben Popovics Vazul lesz az új apát, s az ő munkálkodása alatt jegyzik fel először, hogy "a kisszerű és silány tapolcai fürdőépületet jobb karba helyeztetett és több fürdőépületekkel szaporított". Ennek látható eredménye, hogy az akkorra fürdőintézetnek nevezett hely 2 részből áll, a fedett belső fürdőből, és a szabad ég alatt lévő forrásból. Az előbbi, a tehetősebbek által használtatott, utóbbi pedig a köznép igényét elégíti ki. De csak a 20. század elejéig, amikor is érzékelhetően fellendül Tapolca látogatottsága, s magával hozza a fürdő erőteljesebb fejlesztésének igényét.
A 20. századi fejlődést a munkácsi püspök és Miskolc város szerződése pecsételte meg, hiszen a terület tulajdonát a város megvásárolta. E szerződésben megbújik a város terjeszkedési szándéka, mely az üdülőkörzet bekebelezését rejteti, valamint a Miskolc számára létfontosságúvá vált ivóvíz folyamatos, jó minőségű és nagy mennyiségű kinyerését célozza. Ekkor vezetik el először csőhálózatban a vizet, és kikötik, hogy e területen 2000 méteren belül saját tulajdonú közfürdőt senki nem létesíthet. Ez időben jön létre Pazár István vezetésével a Miskolci Vízmű.
006 Az 1920-30-as években alakul át Tapolca-helység, az addigi lakosságának többszörösét befogadni képes üdülőhellyé, üdülő-településsé. Ez már részét képezi a régió idegenforgalmi központtá történő kialakításának. 1934-ben Miskolctapolcát hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánítják, mely minősítés megtöbbszörözi az idelátogatók számát, és felgyorsítja a fürdő korszerűsítésének folyamatát.
Át kell építeni a hideg vizű tó, illetve a Tavi fürdő fogadóépületét úgy, hogy azok már kielégítsék a jelentkező tömegigényt.
Pávai Vajna Ferenc felkérésre a területen 4 barlangot vizsgál meg, melyekben kb. 1-1,5 méteres magasságban, részenként 28 °C-s vizet talál hatalmas üregrendszerekben, mely rendszer Európában egyedülálló, hiszen karsztban, ilyen magas hőfokú víz nem található máshol.
Megkezdődik a feltárás, mely során egy addig nem ismert melegvízforrásra lelnek, 31,5 °C-s vízzel, melynek vízhozama másodpercenként 150 liter.
Az új fürdőpalota a 20. század első felében épül meg. 1939-ben lebontják a régi fürdőépületet, s 1941. május 28-án megnyitják a Termálfürdőt, mely az európai fürdők listáján a 3. helyre kerül.
A fürdő főbejáratán egy 14x14 m-es előcsarnokba jutnak a vendégek, mely a várakozó terem, és a kúraszalon is egyben. A csarnok közepe oszlopokkal körülvett, átriumszerű kiképzésű, közepén szoborral díszített szökőkúttal, 6 m átmérőjű színes üvegkupolával, mely nyitható és zárható.
004 E csarnokba nyílik a jegypénztár, a büfé, az orvosi szoba, és bejárat a barlang felé. Innen nyílik feljárat az emeleti öltözőkhöz, valamint a teraszra. Az épület megépítését 212 db. cölöp leverése biztosítja a sok méteres iszaprétegbe, melyre betonkoszorú kerül.
1959-ben kialakítják a fürdőépület bal oldalán a belső termálmedencéket, így a fürdőzésre alkalmas vízterület 3 csarnokra bővül.
1967-70. között megszüntetik a forrástérben való fürdőzést, és a források vizét elvezetik, hogy egy száraz kürtőn át zuhatagként jusson a barlang csempézett fürdőmedencéjébe (dögönyöző).
1980 körül megszűnik a Barlangfürdő és a Tavi fürdő egysége azzal, hogy utóbbi helyére egy szabadtéri, betonkupolás medencét építenek, melyet összekötnek egy vágaton keresztül a barlangi fürdőtérrel.
Még ezen évek elején újabb bővítés kezdődött, melynek során, a már meglévő barlangrendszertől nyugatra újabb tereket tárnak fel a fürdő alapterületének növelése céljából, mely a fürdő történetében a legnagyobb rekonstrukciós folyamata.
Az 1980-as évek végi kezdeményezést követően 1998-ban újrakezdett és a még évekig tartó újabb fejlesztési folyamat során felújításra kerül a fogadócsarnok, és a 2 termálmedence. Megújul a vízesés (dögönyöző), újabb barlangágak feltárásával nő a fürdésre alkalmas vízterület, kialakításra kerül a főépület előtti parki rész bekerítésével egy napozó kert, gyerekmedencével. A főépülettől jobbra megépül a többszintes terápiás épület, benne reumatológus orvosi szakrendelés, hidroterápia, frissítő masszázs, iszapkezelés, tangentor, orvosi masszázs, elektroterápia, szauna, várja a vendégeket.
005 2001. végére befejeződik az emeleti öltözőrész korszerűsítése, és az épületkomplexum gépészeti felújítása, valamint pezsgőfürdő, a medencetérben fűtött padok, hidromasszázs-fülkék, zsilipelt forgóajtók, étterem, trezoros értékmegőrző, és szépségszalon teszi komplexebbé a fürdő szolgáltatásait.
2002. júliusában az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Győgyfürdőügyi Főigazgatósága a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánítja, és a gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolja, mellyel egy időben az intézmény neve Barlang- és Gyógyfürdőre változik.
2002. szeptemberére elkészül a főépület és a sziklafal határolta, a magasban pihenőterasszal szegélyezett fürdőcsarnok, mely 120 m2-es víztükrével 1267 m2-re növeli az élményszerzésre és gyógyulásra használható barlangi vízfelületet.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlésének döntése nyomán született Cégbírósági határozat alapján a MIVÍZ Rt. 2005. augusztus 1-én szétválik a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. mint üzemeltető, és a VFV Miskolc Városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. szervezetekre. A szétválással egy időben a fürdő neve Barlangfürdő**** - re változik.
Az Európában egyedülálló miskolctapolcai Barlangfürdő Miskolc város önkormányzatának 1997-ben megfogalmazott koncepciója szerint, a kor követelményeinek megfelelő élményfürdővé kívánja alakítani. Célja a fürdő színvonalának, vendégfogadó képességének növelése, ezzel Miskolc város és a megye idegenforgalmi vonzerejének erősítése.
Az 1998-ban megkezdett fejlesztési munkálatok terv szerinti utolsó fázisának tervezett IV. ütem jellemzően nem rekonstrukció, hanem a nyári időszaki igények kiszolgálását biztosító külső területen új élményelemek, illetve a betegellátás bővítését biztosító új terápiás épület létrehozása.
Ennek megvalósítása 2005. november 18-án befejeződött, melynek keretén belül
615, 64 m2 – es területen elkészül a terápiás épület bővítése, és fejlesztése, így átadásra kerül egy gyógytorna medence, egy 4 személy egyidejű kezelését biztosító súlyfürdő, a 3 db új masszázshelyiség, egy Kneipp kúrához szükséges hideg és melegvizes taposóösvény. Ebben az épületszárnyban kerül elhelyezésre 30-30 fős női és férfiöltöző is.
E projekt keretében szintén megvalósításra kerül 1 db gyermekmedence, a 110,2 m2 – es 4-6 éves korosztály számára, 51-60 cm vízmélységgel, komplex csúszdás vízi játszótérrel, valamint és a 103,6 m2 – es, 1-4 éves korosztály számára, 33-40 cm vízmélységgel, és élményelemekkel, mindkét medencében vízforgató-szűrő rendszerrel és élményelemekkel.
A nyári öltöző kapacitáshiány orvoslására az új kerítés mellett készül el a 17 db fa szerkezetű váltókabin, és a 316 db nyári öltözőszekrény.
A Barlangfürdő**** területének déli oldalán kerül elhelyezésre a 271 m2 - es Tavi-fürdő, mely az 1930-as években épült (Szeghalmi Bálint) és az 1960-as években lebontott tavi-fürdő rekonstrukciójával a korábbi tapolcai hangulatot idézi fel, a 201 m2 vízfelületű melegvizes pezsgőfürdővel, mely felett 22 db, összesen 44 fő kapacitású kabin kerül megvalósításra.
A vendégforgalom igényeihez képest épül meg a 303 m2-es Szauna-park, melyben 4 db 10 fős finn szauna, 1 db 5 fős finn szauna, 1 db 14 fős gőzkabin, 4 db 2 fős infra szauna, és 2 db álló szolárium található öltözővel, és 12 fő részére alkalmas pihenővel, ahol 12,58 m2 – es merülőmedence, valamint 8 db zuhanyállás is szolgálja a felüdülést.
Sor kerül sor a nettó 806 m2 - es Kagyló-medence rekonstrukciójára és bővítésére, melynek során vízforgató-szűrő rendszer, valamint 4 db nyakzuhany, 4 db dögönyöző, 8 db skótzuhany, 6 db álló hidromasszázs kerül elhelyezésre.
A medencék víz alatti világítást kapnak, ahol a régi medence egy 38,55 m2 es medencetér létesít kapcsolatot a Szauna-parkkal, és a belső barlangtérrel.
A bővítés keretében egy új 310,89 m2 vízfelületű, 1,4 m vízmélységű úszható medencetér is létesül.
A nyári szezonban jelentkező öltöző kapacitáshiány enyhítésére az új lehatároló kerítés mellett elkészül a 100-100 fős (női-férfi) vállfás öltöző, a külső forgalom szociális igényeinek levezetésére szolgáló szociális blokk, valamint a mozgáskorlátozottak részére kialakított akadálymentesített WC - öltöző - zuhanyozó rész.
Az elkövetkező évek során, a turisztikai igényeknek és elvárásoknak megfelelően tovább fejlődik majd a miskolctapolcai négycsillagos Barlangfürdő.
Forrás: www.barlangfurdo.hu
1711-ben Kollonich Zsigmond váci püspök, aki egyben tapolcai apát, levélben hívja fel a vármegye figyelmét a fürdő állapotára, s rendbetételére ajánlja de Siking császári tábornokot, és itt táborozó katonáit. Az apát úr orvosokat és szakértőket hozat Kassáról, akik feladata, hogy kutatásaikkal alátámasszák a fürdőhely, a víz, és a környék gyógyító jelentőségét, annál is inkább, mert a környék elmocsarasodása kezdi elnépteleníteni a vidéket.
E levélben olvasható először a fürdőház megépítésének szándéka.
1717-ben, a tapolcai apátság "vagyonfelmérésében" olvasható először a fürdő üzleti célokra történő hasznosításának terve, javaslata, mely szerint "víz van, de a hozzá kapcsolódó épület, vagy valamiféle fedél, az hiányzik".
1720-23 között körvonalazódik a fürdőház terve, melyben 6 szoba, és vendégfogadó lesz, s amelyek megépültük után kiváltják, és a gyógyító hatású vizet méltóbbá teszik az ide elzarándoklók számára.
002 E terv kiváltani látszik azt a tavat, melybe a források vizét vezették. A püspök úr parancsára a vizet három tavacskába terelték, melyek fölé kamrácskákat építettek, hogy ki-ki státusához és rangjához méltóan egyedül, vagy az Övéivel, külön-külön medencében folytathassa és élvezhesse a fürdőzést.
A későbbiekben felépül a 6 szobás, tornácos fogadó is, mely a pihenni vágyók kényelmét szolgálja.
A fürdő vize ekkor egy sziklavájatból tör elő, színe áttetsző, nitrátos szagú, ereje a bőrt összehúzza, a lázat leviszi, az étvágyat meghozza. A szikla vízhozama percenként 15 akó.
A 18. század közepén ismét a gazdátlanság enyészete lesz úrrá a fürdőn és környékén, az épület fedele beszakad, a gőz munkája összeomlasztja a faépítményt.
1837-ben Popovics Vazul lesz az új apát, s az ő munkálkodása alatt jegyzik fel először, hogy "a kisszerű és silány tapolcai fürdőépületet jobb karba helyeztetett és több fürdőépületekkel szaporított". Ennek látható eredménye, hogy az akkorra fürdőintézetnek nevezett hely 2 részből áll, a fedett belső fürdőből, és a szabad ég alatt lévő forrásból. Az előbbi, a tehetősebbek által használtatott, utóbbi pedig a köznép igényét elégíti ki. De csak a 20. század elejéig, amikor is érzékelhetően fellendül Tapolca látogatottsága, s magával hozza a fürdő erőteljesebb fejlesztésének igényét.
A 20. századi fejlődést a munkácsi püspök és Miskolc város szerződése pecsételte meg, hiszen a terület tulajdonát a város megvásárolta. E szerződésben megbújik a város terjeszkedési szándéka, mely az üdülőkörzet bekebelezését rejteti, valamint a Miskolc számára létfontosságúvá vált ivóvíz folyamatos, jó minőségű és nagy mennyiségű kinyerését célozza. Ekkor vezetik el először csőhálózatban a vizet, és kikötik, hogy e területen 2000 méteren belül saját tulajdonú közfürdőt senki nem létesíthet. Ez időben jön létre Pazár István vezetésével a Miskolci Vízmű.
006 Az 1920-30-as években alakul át Tapolca-helység, az addigi lakosságának többszörösét befogadni képes üdülőhellyé, üdülő-településsé. Ez már részét képezi a régió idegenforgalmi központtá történő kialakításának. 1934-ben Miskolctapolcát hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánítják, mely minősítés megtöbbszörözi az idelátogatók számát, és felgyorsítja a fürdő korszerűsítésének folyamatát.
Át kell építeni a hideg vizű tó, illetve a Tavi fürdő fogadóépületét úgy, hogy azok már kielégítsék a jelentkező tömegigényt.
Pávai Vajna Ferenc felkérésre a területen 4 barlangot vizsgál meg, melyekben kb. 1-1,5 méteres magasságban, részenként 28 °C-s vizet talál hatalmas üregrendszerekben, mely rendszer Európában egyedülálló, hiszen karsztban, ilyen magas hőfokú víz nem található máshol.
Megkezdődik a feltárás, mely során egy addig nem ismert melegvízforrásra lelnek, 31,5 °C-s vízzel, melynek vízhozama másodpercenként 150 liter.
Az új fürdőpalota a 20. század első felében épül meg. 1939-ben lebontják a régi fürdőépületet, s 1941. május 28-án megnyitják a Termálfürdőt, mely az európai fürdők listáján a 3. helyre kerül.
A fürdő főbejáratán egy 14x14 m-es előcsarnokba jutnak a vendégek, mely a várakozó terem, és a kúraszalon is egyben. A csarnok közepe oszlopokkal körülvett, átriumszerű kiképzésű, közepén szoborral díszített szökőkúttal, 6 m átmérőjű színes üvegkupolával, mely nyitható és zárható.
004 E csarnokba nyílik a jegypénztár, a büfé, az orvosi szoba, és bejárat a barlang felé. Innen nyílik feljárat az emeleti öltözőkhöz, valamint a teraszra. Az épület megépítését 212 db. cölöp leverése biztosítja a sok méteres iszaprétegbe, melyre betonkoszorú kerül.
1959-ben kialakítják a fürdőépület bal oldalán a belső termálmedencéket, így a fürdőzésre alkalmas vízterület 3 csarnokra bővül.
1967-70. között megszüntetik a forrástérben való fürdőzést, és a források vizét elvezetik, hogy egy száraz kürtőn át zuhatagként jusson a barlang csempézett fürdőmedencéjébe (dögönyöző).
1980 körül megszűnik a Barlangfürdő és a Tavi fürdő egysége azzal, hogy utóbbi helyére egy szabadtéri, betonkupolás medencét építenek, melyet összekötnek egy vágaton keresztül a barlangi fürdőtérrel.
Még ezen évek elején újabb bővítés kezdődött, melynek során, a már meglévő barlangrendszertől nyugatra újabb tereket tárnak fel a fürdő alapterületének növelése céljából, mely a fürdő történetében a legnagyobb rekonstrukciós folyamata.
Az 1980-as évek végi kezdeményezést követően 1998-ban újrakezdett és a még évekig tartó újabb fejlesztési folyamat során felújításra kerül a fogadócsarnok, és a 2 termálmedence. Megújul a vízesés (dögönyöző), újabb barlangágak feltárásával nő a fürdésre alkalmas vízterület, kialakításra kerül a főépület előtti parki rész bekerítésével egy napozó kert, gyerekmedencével. A főépülettől jobbra megépül a többszintes terápiás épület, benne reumatológus orvosi szakrendelés, hidroterápia, frissítő masszázs, iszapkezelés, tangentor, orvosi masszázs, elektroterápia, szauna, várja a vendégeket.
005 2001. végére befejeződik az emeleti öltözőrész korszerűsítése, és az épületkomplexum gépészeti felújítása, valamint pezsgőfürdő, a medencetérben fűtött padok, hidromasszázs-fülkék, zsilipelt forgóajtók, étterem, trezoros értékmegőrző, és szépségszalon teszi komplexebbé a fürdő szolgáltatásait.
2002. júliusában az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Győgyfürdőügyi Főigazgatósága a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánítja, és a gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolja, mellyel egy időben az intézmény neve Barlang- és Gyógyfürdőre változik.
2002. szeptemberére elkészül a főépület és a sziklafal határolta, a magasban pihenőterasszal szegélyezett fürdőcsarnok, mely 120 m2-es víztükrével 1267 m2-re növeli az élményszerzésre és gyógyulásra használható barlangi vízfelületet.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlésének döntése nyomán született Cégbírósági határozat alapján a MIVÍZ Rt. 2005. augusztus 1-én szétválik a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. mint üzemeltető, és a VFV Miskolc Városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. szervezetekre. A szétválással egy időben a fürdő neve Barlangfürdő**** - re változik.
Az Európában egyedülálló miskolctapolcai Barlangfürdő Miskolc város önkormányzatának 1997-ben megfogalmazott koncepciója szerint, a kor követelményeinek megfelelő élményfürdővé kívánja alakítani. Célja a fürdő színvonalának, vendégfogadó képességének növelése, ezzel Miskolc város és a megye idegenforgalmi vonzerejének erősítése.
Az 1998-ban megkezdett fejlesztési munkálatok terv szerinti utolsó fázisának tervezett IV. ütem jellemzően nem rekonstrukció, hanem a nyári időszaki igények kiszolgálását biztosító külső területen új élményelemek, illetve a betegellátás bővítését biztosító új terápiás épület létrehozása.
Ennek megvalósítása 2005. november 18-án befejeződött, melynek keretén belül
615, 64 m2 – es területen elkészül a terápiás épület bővítése, és fejlesztése, így átadásra kerül egy gyógytorna medence, egy 4 személy egyidejű kezelését biztosító súlyfürdő, a 3 db új masszázshelyiség, egy Kneipp kúrához szükséges hideg és melegvizes taposóösvény. Ebben az épületszárnyban kerül elhelyezésre 30-30 fős női és férfiöltöző is.
E projekt keretében szintén megvalósításra kerül 1 db gyermekmedence, a 110,2 m2 – es 4-6 éves korosztály számára, 51-60 cm vízmélységgel, komplex csúszdás vízi játszótérrel, valamint és a 103,6 m2 – es, 1-4 éves korosztály számára, 33-40 cm vízmélységgel, és élményelemekkel, mindkét medencében vízforgató-szűrő rendszerrel és élményelemekkel.
A nyári öltöző kapacitáshiány orvoslására az új kerítés mellett készül el a 17 db fa szerkezetű váltókabin, és a 316 db nyári öltözőszekrény.
A Barlangfürdő**** területének déli oldalán kerül elhelyezésre a 271 m2 - es Tavi-fürdő, mely az 1930-as években épült (Szeghalmi Bálint) és az 1960-as években lebontott tavi-fürdő rekonstrukciójával a korábbi tapolcai hangulatot idézi fel, a 201 m2 vízfelületű melegvizes pezsgőfürdővel, mely felett 22 db, összesen 44 fő kapacitású kabin kerül megvalósításra.
A vendégforgalom igényeihez képest épül meg a 303 m2-es Szauna-park, melyben 4 db 10 fős finn szauna, 1 db 5 fős finn szauna, 1 db 14 fős gőzkabin, 4 db 2 fős infra szauna, és 2 db álló szolárium található öltözővel, és 12 fő részére alkalmas pihenővel, ahol 12,58 m2 – es merülőmedence, valamint 8 db zuhanyállás is szolgálja a felüdülést.
Sor kerül sor a nettó 806 m2 - es Kagyló-medence rekonstrukciójára és bővítésére, melynek során vízforgató-szűrő rendszer, valamint 4 db nyakzuhany, 4 db dögönyöző, 8 db skótzuhany, 6 db álló hidromasszázs kerül elhelyezésre.
A medencék víz alatti világítást kapnak, ahol a régi medence egy 38,55 m2 es medencetér létesít kapcsolatot a Szauna-parkkal, és a belső barlangtérrel.
A bővítés keretében egy új 310,89 m2 vízfelületű, 1,4 m vízmélységű úszható medencetér is létesül.
A nyári szezonban jelentkező öltöző kapacitáshiány enyhítésére az új lehatároló kerítés mellett elkészül a 100-100 fős (női-férfi) vállfás öltöző, a külső forgalom szociális igényeinek levezetésére szolgáló szociális blokk, valamint a mozgáskorlátozottak részére kialakított akadálymentesített WC - öltöző - zuhanyozó rész.
Az elkövetkező évek során, a turisztikai igényeknek és elvárásoknak megfelelően tovább fejlődik majd a miskolctapolcai négycsillagos Barlangfürdő.
Forrás: www.barlangfurdo.hu
Szaunák
Finn szauna
Infra szauna
Gőzfürdő
Merülő medence
Szauna felöntések
Medencék
Gyógyvizes
Termál vizes
Élmény elemekkel
Pancsoló
Jacuzzi
Kültéri
Beltéri
Élmény elemek
Játszótér
Gyermek animáció
Gyógykúrák
Mozgásszervi panaszokra
Étel, ital
Büfé
Szépségápolás
Masszázs
Kozmetikus
Miskolctapolcai Barlangfürdő**** nagyobb térképen való megjelenítése







